Szerző: Varosimesek | 2026.07.16. | Írások
Dóri a tizenhetedik születésnapján a bolhapiacon vette a könyvet, amit nagy élvezettel olvasott ki. Több különböző történet volt benne. A novellákat az a közös szál kötötte össze, hogy mindnek két főszereplője volt. Volt anya-lánya viszony, szerelmes történet, életre...
Szerző: Varosimesek | 2026.07.14. | Írások
El foglak engedni, csak adj még egy kis időt. Nem fogok ragaszkodni, kaphatsz majd levegőt. Az ajtó nyitva lesz, kiléphetsz rajta. Szívedet odaadhatod, annak, ki akarja. Szerelmünk haldoklik, lassan ezt feldolgozom. Ki menni akar, engedni kell, ezt már nem tagadom. A...
Szerző: Varosimesek | 2026.07.12. | Írások
Reggel van, készülődőm, gondolkodás nélkül hajtom végre feladataim, hogy munkába indulhassak. Az előszobában még egy röpke pillanat a tükörbe. Szürke, üveges szempár tekint vissza rám, valamit mintha mondani szeretne. Nem figyelek rá, szoknyámat lesimítom, rohanok....
Szerző: Varosimesek | 2026.07.09. | Írások
Rózsaszín vattacukor anya homlokán Hajában zöld falevelek ringatóznak Édes ivóvízzel mosdat minket Csillagtakaróval gondoskodik álmunkról Reggel madárzenével kelt fel Utunkat lágy szellővel kíséri Az éhes vándort vadontermő gyümölccsel kényezteti Ebédet az erdő...
Szerző: Varosimesek | 2026.06.28. | Írások
Amikor a cicánk dönt helyettünk: A kisállat-gyász, az utolsó búcsú és az elengedés tanítása. Huszonegy év. Anyámmal kevesebb jutott. Mikor őt veszítettem el, azt hittem, a halál örökre elválaszt. Most, hogy te hagytál itt, már szerencsére másban hiszek. Tudom, ha...
Szerző: Varosimesek | 2026.06.17. | Írások
Figyelünk. Te engem, én téged. Kerülünk. Míg eljön a végzet. Szeretünk. A halálon túl is. Nem engedünk. A büszkeség úr itt. Csendben vagyunk. Mert lelkünk tudja. Helyben állunk. Mit testünk titkolna. Ha mozdulnánk. Megtörne minden. Nyílna az égbolt. Lenézne...