Szerző: Varosimesek | 2025.12.10. | Írások
Idén máshogy lesz: énidő, munkadelegálás, pihenés. Reggel beugrik, listáról lemaradt. Férjemet keltem, siessen, a bolt bezár. Később majd, álmos még. Öltözöm, beszerzem. Hazaérek, kicsomagolok. Tisztaság: átlagos. Ünnep van, nem elég! Lányt kérem, segítsen. Csinálja,...
Szerző: Varosimesek | 2025.11.13. | Írások
Az Üllői úton haladok a Nagyvárad tér felé. Pétert otthagytam az étteremben. Nem volt kedvem végig ülni a randevút. Élőben nem olyannak tűnt, mint a levelezések alatt. Sötét és kihalt az utca, még az a lány sem áll ott a sarkon, akit mindig látok. Magassarkúm kopogása...
Szerző: Varosimesek | 2025.11.12. | Írások
Egy vonaton élek. A vasút dolgozói már fogadást kötnek rám. A mozdonyvezető úgy gondolja, sosem fogok leszállni. Az öreg kalauz, aki már fiatalon is ismert, esküszik rá, hogy egy nap találok egy helyet, ami megtetszik, talán ez már nincs is olyan soká. A legtöbb...
