Szerző: Varosimesek | 2026.06.28. | Írások
Amikor a cicánk dönt helyettünk: A kisállat-gyász, az utolsó búcsú és az elengedés tanítása. Huszonegy év. Anyámmal kevesebb jutott. Mikor őt veszítettem el, azt hittem, a halál örökre elválaszt. Most, hogy te hagytál itt, már szerencsére másban hiszek. Tudom, ha...
Szerző: Varosimesek | 2026.06.17. | Írások
Figyelünk. Te engem, én téged. Kerülünk. Míg eljön a végzet. Szeretünk. A halálon túl is. Nem engedünk. A büszkeség úr itt. Csendben vagyunk. Mert lelkünk tudja. Helyben állunk. Mit testünk titkolna. Ha mozdulnánk. Megtörne minden. Nyílna az égbolt. Lenézne...
Szerző: Varosimesek | 2026.05.14. | Blog
Sokan emlékeznek a szuperszámítógép erre adott válaszára Douglas Adams Galaxis útikalauz stopposoknak című könyvéből. A feleletre, ami már klasszikus szlogenné vált: 42. Ezt a cikket is ez a kérdés ihlette: mi az élet valódi értelme? Mi van, ha az élet értelme...
Szerző: Varosimesek | 2026.05.01. | Írások
Egy röpke pillanat és eddigi életemnek vége szakadt. A lövedék szívemet találta el, ott apró darabokra hullott, véres cafatokat hagyva maga után. A lövésre megdermedtem, de nem a meglepetéstől, amit okozott, nem a félelemtől, amit éreznem kellett volna, hanem a...
Szerző: Varosimesek | 2026.04.10. | Írások
Volt egy fal, ledöntötted Volt egy pajzs, összetörted Volt egy torony, megmásztad Volt egy sárkány, leszúrtad Volt egy lány, megmentetted Volt egy szív, megszerezted Most van kapu, tárva nyitva Sok lovag jár ki-be rajta Falnak, toronynak hűlt helye A lány csak annyit...
