a Pireneusok legmagasabb pontjára ültettelek téged
lábad alá ölem volt párnád
ha fáztál sötét dús hajam takart be
könnyeimmel fürdettelek
bőröm illata volt parfümöd
mint kígyó tekeredtem köréd hogy füledbe suttogjak
szemeidnek nem hagytam mást csak testem látványát
nem kérted de fejedre koronát tettem
egy pillantásodra hullottam eléd
örömmel teljesítettem minden parancsod
reméltem hogy csak az én királyom vagy
majd az udvarban egyre többen megjelentek
dámák és a pornép válogatás nélkül
volt ki a koronádtól is megfosztott
a távolból néztem végig trónfosztásod
megtörve legyengülve kérted legyek újra alattvalód
parancsodat elutasítottam
mert már a szememben
nem vagy király
Főcím kép: AI