Játékszernek érzem magam, kit legyőz a felsőbb akarat.
Mennék előre, de nem tehetem, mert csak egy helyben állni szabad.
Egy eszköz vagyok a kezedben, kit irányítsz kényed-kedved szerint,
ki önmagát kifacsarva másokat kedvre derít.
Egy porszem vagyok a nagy egészben, egymagam nem számítok.
Az isteni sakktáblán én csak egy paraszt vagyok.
Pedig én királynőként állnék a királyom oldalán,
boldogan terveket szövögetve királyságunk udvarán.
Ehelyett csak itt állok, és várom az utasítást,
és próbálom kitalálni, mi ebben a tanítás.
De nem jövök rá, csak azt tudom, nem nálam van a hatalom.
Egy helyben toporgok, mégis parasztként uralkodni akarok.