Addig vártam, hogy valaki megmentsen
Észre sem vettem, saját megmentőm lettem
Utam során mindenkihez ragaszkodtam
Ki szembejött velem, belekapaszkodtam
Hiába küldtek el, egy helyben maradtam
Remeteként csak magamban haladtam
Majd lelkem bolyongó labirintusában
Utamat keresve egy kincsre találtam
Rájöttem, másban ezt hiába kerestem
Szabad mindig is csak egymagam lehettem
Újraindultam, s számomra hamar kiderült
Kinccsel a kezemben nem vagyok egyedül